|
|
|
|
A Grosics Alapítvány bankszámlaszáma:
11704007-21062915-00000000 OTP Bank |
A Grosics Alapítvány adószáma: 18735862
- 2 - 43 |
|
|
|
GROSICS GYULA |
 |
Teljes
név: |
Grosics
György
Gyula |
 |
Születési
dátum: |
1926.
február
4. |
Születési
hely: |
Dorog,
Magyarország |
Halálozási
dátum: |
2014.
június
13.
(88
éves) |
Halálozási
hely: |
Budapest |
Állampolgárság: |
magyar |
Becenév
a
sportsajtóban: |
Fekete
párduc |
Poszt: |
kapus |
|
|
|
|
Grosics
Gyula
tizenhárom
évesen, a
Dorogi AC
csapatában
kezdte
sportpályafutását,
amely
meglehetősen
érdekes
körülmények
közepette
indult. A
dorogi
futballcsapat
1940-ben az
éppen soron
következő
idegenbeli
bajnoki
mérkőzésre
igyekezett
indulásra
készen,
amikor
kiderült,
hogy nem áll
a csapat
rendelkezésére
kapus,
ugyanis a
háború
miatti
állandó
harckészültség
következtében
a
sorköteleseket
egész hétre
a
laktanyákba
vezényelték
és csak
hétvégére
kaptak
kimenőt. Az
akkori
dorogi
sportolók
közül
többen,
köztük a
labdarúgócsapat
mindkét
kapusa
érintett
volt.
Korábban
minden
mérkőzésre
elengedték
őket,
azonban azon
a hétvégén
egyikük sem
térhetett
haza. A
csapatnak
már indulnia
kellett
volna. Több
játékos már
fenn ült a
teherautón,
amely
szállította
őket,
miközben a
fiatal
Grosics a
szokásos
vasárnap
délelőtti
istentiszteletre
indult, de a
templom
előtt betért
a
sporttelepre.
A későbbi
kapuslegendát
szülei
papnak
szánták, aki
az egyházi
elfoglaltságok
mellett a
dorogi
utánpótláscsapat
tagja is
volt, és ha
csak
tehette,
idejét a
sporttelepen
töltötte.
Gyakran volt
labdaszedő
is a
felnőttek
edzésein és
mérkőzésein,
így nem volt
teljesen
ismeretlen a
felnőtt
csapat
tagjai és
vezetői
előtt. Az
idő sürgette
már a
csapatot és
jobb híján
az arra
tévedt
Grosics
személyén
tűnődtek,
aki még csak
15 éves
volt, amikor
Pfluger
Dezső, aki a
humornak sem
volt soha
híján,
leszólt a
teherautó
platójáról:
“Ha nincs
pap, jó a
ministráns
is!” Velős
megállapításában
minden benne
volt,
ugyanis
Papnak
hívták a
dorogiak
első számú
kapusát,
Grosics
pedig
ministráns
volt a
dorogi
templomban.
Az ifjú
doroginak
azonban nem
csak a kora
okozott nem
kis
fejtörést a
vezetőknek,
hanem
Grosics nem
rendelkezett
különösebb
hálóőri
múlttal,
vagy
tapasztalattal,
mindössze
halvány
emlékük volt
az edzőknek
és a
játékosoknak
arról, hogy
ez a fiú
fürge és jól
mozog. A
vezetőedző
magára
vállalta a
teljes
felelősséget
Grosics
bevetéséért,
amiről
biztosította
a frissen a
felnőtt
csapatba
avanzsált új
kapust is.
Bár Grosics
lelkiismeretes
fiatal volt,
a dorogi
nagy csapat
hívására nem
tudott nemet
mondani. A
mesébe illő
történet
azzal
teljesedett
ki, hogy a
dorogiak
biztos
győzelmet
arattak.
Azonban nem
csak a
bajnoki
pontok
gazdagították
a csapatot,
hanem
innentől
fogva egyben
elindult
Grosics
Gyula
páratlanul
sikeres
labdarúgó-kapus
pályafutása
is. Ennek a
képtelennek
tűnő
történetnek
köszönhető,
hogy
Grosicsból
sportoló és
nem lelkész
lett,
amelyben
Pfluger
“Fifa” is
nem kis
mértékben
játszott
szerepet. |
|
|
|
1943 és 1947
között volt
a Dorogi AC
játékosa.
Csapatával
1944-ben
imponáló
eredménnyel
nyerték a
bajnokságot
a Nemzeti
bajnokság
harmadik
vonalában.
Ugyan ebben
az évben a
Magyar
Kupában
elődöntős,
1945-ben
pedig a
sikeres
osztályozóval
az NB I-be
jutottak. Az
1945-1946-os
évadban
újonc
létükre a
12. helyen
végeztek az
eredetileg
28-as
mezőnyben. A
következő
évadban
azonban
szerencsétenül
kiestek az
első
osztályból,
miután a
Győrrel
pontazonossággal
végeztek, de
jobb
gólaránnyal
a
zöld-fehérek
maradhattak
benn az NB
I-ben.
1947-től a
MATEOSZ
illetve
Teherfuvar
hálóját
őrizte.
1950-ben
került a kor
sztárcsapatához,
a Budapesti
Honvédhoz,
amely
akkoriban az
Aranycsapat
legendás
játékosainak
a
gyűjtőhelye
volt. |
|
|
|
Az 1954-es
berni
csatavesztés
után a harag
őt is
utolérte.
Máig
tisztázatlan
okokból
hazaárulással
vádolták, s
kis híján a
börtönben
végezte.
Pestről
száműzve
ugyan, de a
Tatabánya
kapujában
folytathatta,
ahol 1963-ig
játszott.
1964-ben
abbahagyta a
labdarúgást,
mert nem
engedték,
hogy a
Ferencvároshoz
igazoljon. |
|
|
|
Háromszoros
magyar bajnok volt, 390 bajnoki mérkőzésen
lépett pályára és 1947 és 1962 között 86
alkalommal volt a válogatott kapusa. |
|
|
|
Grosics 86
válogatott
szereplését
tekintve
(amiből 59
barátságos
mérkőzésen
történt)
ritka volt a
kudarc: 59
győztes, 14
döntetlen és
csak 13
vesztes
mérkőzésen
védett,
összesen 96
gólt kapott,
miközben
csapata 258
gólt rúgott.
Ez
meccsenként
1,12 gólt
jelent, ami
azokban a
mainál
sokkal
gólgazdagabb
időkben
alacsonynak
számít.
Először 21
évesen állt
a válogatott
kapujában,
1947-ben
Albánia
ellen,
utoljára 36
éves
korában,
1962-ben
(Jugoszlávia
ellen). |
|
|
|
A
helsinki olimpián (1952) a győztes magyar
válogatott tagja volt. Három világbajnokságon
(1954, 1958, 1962) szerepelt a kifutásairól is
híres kapuvédő, ’54ben, Bernben ezüstérmet
nyert. Részese volt az évszázad mérkőzésének
nevezett 6:3-as londoni diadalnak. |
|
|
|
A FIFA
statisztikái
szerint 1954
és 1962
között
Grosics 21
FIFA-tornán
rendezett
meccsen
védte a
magyar
válogatott
kapuját
(ebben 15
nyert meccs
volt és két
döntetlen).
A
világbajnokságokon
játszott 11
meccsen 17
gólt kapott,
a hat
világbajnoki
selejtezőn
hatot, az öt
olimpián
játszott
meccsen
pedig csak
kétszer
tudták
bevenni a
kapuját. A
legtöbb gólt
(hármat) egy
meccsen
belül az
1954-es
világbajnokság
csoportmérkőzésein,
a németek
ellen
játszott
találkozón
kapta.
Grosics 3
gólt kapott
az 1962-ben
Budapesten
Hollandia
ellen
vívott,
döntetlenre
zárult
meccsen is. |
|
|
|
Grosics
Gyula nemcsak abban volt úttörő, hogy fekete
mezt húzott, hanem abban is, ahogyan kapusként
irányította a védelmet, szinte az egész
csapatot, ahogyan együtt élt a játékkal, olykor
a kapuját messze elhagyva. Szinte negyedik
hátvédként szerelt és indította a
csapattársakat. |
Forrás:
wikipédia |
ekete párduc - év.
kerület labdarúgó kapusiskola -
budapesti labdarúgó
kapusiskolakapusiskola - kapusképzés -
utánpótlás - labdarúgás -
grosics
alapítványxi.
kerület labdarúgó kapusiskola -
aranycsapat kapusa - foci
grosics
kapustábor - kapusiskola - budai
kapusiskola
- kapustábor |
|
|
|
|